2005. augusztus
Az idén nyáron Barcelonában nyaraltunk. Az úticél úgy jött, hogy a húgom tizennyolcadik születésnapjára a bátyánktól egy Európa térképet kapott, amire szabadon rábökhetett. Aztán Barcelona nekem is és páromnak is megtetszett, úgyhogy elhatároztuk, négyesben megyünk a tengerpartra.
A választás még márciusban történt, tehát az előkészítésre bőven volt idő. A szállást és a repülőjegyet előre lefoglaltuk, hogy ne legyen vele gond.
Előkészületek
A korai választás lehetőséget adott a felkészülésre. Szerencsés egybeesés, hogy a Google pont most publikálta a Google Earth nevű szoftverét, ami fantasztikus könnyedséggel képes az egész világot felülről megmutatni. Ennek segítségével előre fel tudtam deríteni Barcelonát. Ha valaki még nem látta, érdemes megnézni, hogy Barcelona milyen szabályos szervezésű. (link) Ez Antoni Gaudí keze munkáját dícséri. Róla még később mesélek.
Az utazás
A repülőjegyek után többször is érdeklődtem a SkyEurope-nál, hogy minden rendben van-e és, hogy időben indulunk-e. Ha nem aznap reggel kérdeztem volna rá utoljára, azt mondanám OK, délután, mikor kimentünk a reptérre, akkor derült ki, hogy legalább két órás késéssel fogunk indulni. Ebből aztán négy óra lett… a pilóta sűrűn kérte a bocsánatot, miután elmagyarázta, hogy Prágában bombariadó miatt vesztegelt a gép… Ez felettébb megnyugtató magyarázat…
A lényeg az, hogy végül fél 12 „mélységében” meg is érkeztünk a szállodánkba, ami első ránézésre és utólagos véleményünk szerint is első osztályú volt. A Hotel Apsis Aranea szállodát mindenkinek ajánlom szíves figyelmébe, ha Barcelonában jár.
A város közlekedése
A város forgalma legalább akkora, mint Budapesté. Ehhez képest nem jártunk olyan helyen, ahol dugó lett volna, pedig a metróban is volt felújítás és a felszínen is. Ez talán annak köszönhető, hogy kitűnő precizitással van megszervezve a közlekedés. Ez persze nem megy egyik napról a másikra, pláne nem egy már ki(be)épült városban. A várost Gaudí tervezte és talán Leonardo da Vinci városterveit figyelembe véve laposan átgondolta. A térképen jól látható, hogy a belváros nagy részén teljesen szabályos rácsba vannak a háztömbök szervezve. A hosszú, egyenes utcák egyirányúak, így minden kereszteződésben csak két irányból jöhet autó, ami a gyalogosoknak könnyebség.
Külön érdekesség, hogy a szélesebb, többsávos utak is „egyirányúnak” mondhatók szinte, mert csak egy sáv van, ami szembe halad. Vicces dolog, hogy az 1+6 sáv mellett 1 sáv van, ami a másik irányba tart. A középső 6 sávból egy természetesen a busznak és a van taxinak fenntartva.
Barcelonában igazi körforgalmat nem láttunk, de olyat igen, hogy a kocsik a „körben” is kaphatnak lámpát, ennek ellenére a keresztirányú forgalom mégis elfér a kocsik közt. Ez viszont már az emberek hozzáállásán múlik, ami nálunk is követendő példa lehetne.
Természetesen Barcelona sem tökéletes és itt is láttunk tilosban parkoló autókat, de valahogy gördülékenyebben mentek a dolgok…
A metró és a tömegközlekedés
Mivel repülővel utaztunk el, gondoskodni kellett az egyheti közlekedésünkről. Erre kitűnő megoldásokat találtunk már az interneten keresztül is. Vehettünk volna napi, kétnapi, vagy ötnapos jegyet is, de a legjobb választás a Barcelona Card volt, ami kifejezetten turistáknak készült. Az ingyenes tömegközlekedésen kívül még vagy 100 különböző helyre adott kedvezményeket, vagy ingyenes belépést. (Ennek a felét se használtuk ki, de így is megérte) Barcelonában legalább két, de inkább több közlekedési társaság van. Első a TMB, aztán az FGC (Ez a katalán cég), ami főleg távolsági vonalakat működtet. Ezen kívül még két különböző céget is láttunk, de már nem tudtuk követni, hogy melyik mire való. Amit megtudtam róluk, hogy az első vonalak az 1920-as években épültek. A kártya egy szimpla mágneskártya, amit a buszon és a metróban is elektronikusan kell érvényesíteni. Az óra az első érvényesítéstől ketyeg. Ami zavaró volt egy kicsit, hogy – habár a metrótérkép mindenhol megtalálható volt – a buszról csak a megállókban kaptunk szűkös információt. Ezért nem tudtuk négy napig, hogy a Plaça de Catalunya átszállás nélkül is elérhető… A metró… hát évszázadokkal vagyunk lemaradva… Nemcsak hogy négyszer annyi vonal van, de egy kicsivel korszerűbb is. A kocsik légkondicionálva vannak felszerelve, ami a kinti meleg után igencsak jólesik. Szerintem az, hogy a metrójegy addig érvényes, amíg fel nem megyek a felszínre az egész világon megszokott, csak nálunk kell a Deák téren új jegyet lyukasztani. És hogy legyen negatívum is… Azt, hogy Barcelona tökéletes, senki sem állítja. Ezt példázza az is, hogy nagyon kevesen beszélnek idegen nyelvet, pedig náluk két anyanyelv is használatos (a spanyol és a katalán). Ezt még csak-csak elfogadja az ember, de azt, hogy a taxisofőr ne ismerje a város összes szállodáját, az már sokkal nehezebben. Egyik nap naív módon beültünk egy taxiba és csak annyit mondtam, hogy Hotel Aranea… és miután a sofőr bambán nézett tovább, pár perc térkép hajtogatás után sikerült kitalálni, hogy melyik sarokra is kell mennünk. Összefoglaló Összességében mindanyian gazdag élményekkel tértünk haza a nyaralásból. Habár hulla fáradtak voltunk az egyheti gyalogolástól, én úgy gondolom, hogy a megpróbáltatások ellenére mindenképp felejthetetlen volt ez a nyaralás.
Ezért is osztom meg ebben a beszámolóban az élményeinket az érdeklődőkkel. Remélem, tetszik. Ha bármilyen kérdésed van, keress meg!