All posts by Sólyom-Nagy Péter

Read more..

Biztonság Magyarországon…

Aki egy kicsit is gondolkodott már a személyes adatok védelmén, biztosan érteni fogja az alábbi kis szösszenetet;

Történt, hogy beléptem egy viszonlyag új egészségpénztárba, mivel számomra fontos az online elérhetőség, és ez látszólag érvényes erre a szolgáltatóra.

Mivel online regisztráltam, érthető okokból elindult egy azonosítási folyamat, aminek elméletben így kell kinéznie;

  • Az online felületen megadtam a személyes adataimat (ez már pipa)
  • A pénztár nyomtat egy azonosítási adatlapot két példányban, amit odaad egy futárnak lezárt borítékban
  • A futár felkeres engem, és a személyim alapján azonosít engem, ellenőrzi, hogy minden adat stimmel
  • Egy-egy példányt aláírunk az adatlapból, majd lapot cserélünk
  • A futár visszaviszi az átadott adatlapot a pénztárnak, és igazolja, hogy tényleg én vagyok az

A futár megérkezéséig minden rendben volt, ekkor nagyjából ez a párbeszéd zajlott le;

  • „Üdvözlöm!”
  • „Üdvözlöm! Hoztam egy azonosítási adatlapot a XXX pénztártól.”
  • „Igen, már vártam. Gondolom kell a személyim.”
  • „Ááá, elhiszem magának! Itt írja alá!”
  • BADUMMMMPPPPSCHSCHSHCHSCH!!!!!!!!

 

Read more..

Bootstrap és társai

Számos webes fejlesztőnek okoz problémát egy egységes design létrehozása, vagy karbantartása. Ha nulláról indulunk, egyedileg kell felépíteni a stylesheet-eket, megírni a szükséges JavaScript file-okat. Manapság elvárás, hogy egy oldal stabilan és egységesen működjön minden aktuális böngészőben akár mobilon, tableten, vagy desktop-gépen érkezik a látogató.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az oldal látványos is legyen. Ha a menü nem animált, az oldalakról hiányoznak a slide-ok, a látogató hamar odébbáll.

Ha nem akarjuk minden munkánkat újból kitalálni, érdemes olyan előre megírt csomagokat használni, amik az összes fontos funkciót tartalmazzák, de kellően rugalmasak, hogy változatos stílust lehessen kialakítani a segítségükkel.

Bootstrap

A Bootstrap az egyik legnépszerűbb Front-End Framework, ami pont ezt a célt hivatott szolgálni. Mivel a modern böngészők alapból támogatják a HTML, CSS, és JavaScript nyelveket, felesleges új technológiát feltalálni. A Bootstrap nem is tesz mást, mint ügyesen kihasználja a már meglévő nyelvek lehetőségeit.

Segítségével töredék idő alatt lehet látványos eredményeket elérni. Érdemes megtanulni!

További olvasmányok angolul:

Read more..

Hogyan telepítsük az NVidia driver-t Fedora 18-19 alatt?

A telepítéshez kövesd a leírást!

MEGJEGYZÉS:
Elsősorban az akmod-nvidia driver használata a javasolt, amit az rpmfusion-ról lehet beszerezni, de előfordulhat, hogy egy kernel frissítés után eltörik.
Ebben az esetben meg lehet próbálni az NVidia hivatalos driver-ét is.

1. A nouveau driver tiltása

Az NVidia driver nem fog működni, ha a nouveau driver is be van töltve. (Alapból be van)
EZ A MÓDOSÍTÁS FELTÉTLENÜL SZÜKSÉGES FÜGGETLENÜL ATTÓL, MELYIK DRIVER-T TÖLTJÜK BE.

A letiltás az alábbi lépésekkel történik:

  • Módosítsd az alábbi sort a /etc/default/grub file-ban:
    GRUB_CMDLINE_LINUX=”(…)”
    add a következő paramétereket a sor végéhez:
    GRUB_CMDLINE_LINUX=”(…) rdblacklist=nouveau nouveau.modeset=0„
  • Futtasd le az alábbi parancsot:
    grub2-mkconfig -o /boot/grub2/grub.cfg
  • Készíts egy „blacklist” file-t az alábbi tartalommal: /etc/modprobe.d/disable-nouveau.conf
     blacklist nouveau
    options nouveau modeset=0

KÉSZ!
Ezen a ponton a nouveau driver le van tiltva.
Indítsd újra a gépet.

2. Az akmod-nvidia driver használata

  • yum install akmod-nvidia #ez maga a driver
  • yum install nvidia* #ezek az NVidia konfigurációs eszközök
  • yum install vdpauinfo libva-vdpau-driver libva-utils
  • Siker esetén újra lehet indítani.

3. Az NVidia hivatalos driver használata

Előfeltételek
– rendelkezésre áll a hivatalos driver (NVIDIA-Linux-x86_64-???.??.run)
– telepítve van a kernel-devel csomag az aktuális kernel verzióhoz.

A hivatalos driver telepítése

  • Válts át konzolra (Ctrl-Alt-F2)
  • init 3
  • Futtasd az NVidia driver-t (NVIDIA-Linux(…).run)
  • Kövesd az utasításokat
  • Siker esetén újra lehet indítani

4. HIBAKEZELÉS

A 325.15 verzió használata 3.10 kerneltől

A 3.10-es kernelhez a 325.15 driver szükséges.
A 3.11-es kernelhez is 325.15 driver kell, de az alábbi patch lépésekkel együtt:

  • Csomagold ki a hivatalos driver-t:
    NVIDIA-Linux(…).run -extract-only
  • Alkalmazd az alábbi patch-et a kicsomagolt könyvtáron:

— a/kernel/nv-linux.h
+++ b/kernel/nv-linux.h
@@ -957,7 +957,11 @@ static inline int nv_execute_on_all_cpus
#endif
#if !defined(NV_VMWARE)
+#if LINUX_VERSION_CODE >= KERNEL_VERSION(3, 11, 0)
+#define NV_NUM_PHYSPAGES                get_num_physpages()
+#else
#define NV_NUM_PHYSPAGES                num_physpages
+#endif
#define NV_GET_CURRENT_PROCESS()        current->tgid
#define NV_IN_ATOMIC()                  in_atomic()
#define NV_LOCAL_BH_DISABLE()           local_bh_disable()

  • A patch után le lehet futtatni az installert: nvidia-installer

Rossz DPI felbontás javítása

Ha a grafikus képernyőn néhány szöveg (akár a login képernyőn) túl nagy betűméretet használ, akkor korrigálni kell a monitor DPI felbontását.
Ezt egy sor beszúrásával lehet megoldani az / etc/X11/xorg.conf file-ban a Section „Monitor” bekezdésnél:
Section „Monitor”
Identifier     „Monitor0”
…
Option         „DPI” „96 x 96”
EndSection

Read more..

Új gépem van

Core i7 2600 / Fedora!

Úgy döntöttem, hogy lecserélem a régi P4-esemet egy újabb generációra. Általában 4-5 évente váltok, de most már lassan 7 éves a konfigom, így lépnem kelett.

Az új gép most már követi a technológiai fejlődést és ismét jó pár évig nem kell váltanom.

Íme a konfiguráció:

  • Core i7-2600
  • intel BQ67SW alaplap
  • 4GB DDR3-1300
  • Gigabyte-NVidia GT220

Az újításhoz még adalék, hogy áttértem Linuxra. Eddig is használtam már, de most, hogy 64 bites processzorom lett, elhatároztam, hogy Linuxot teszek rá, és a Windows-t – mert van, amihez muszáj – virtuális gépre teszem fel. A 4×2 szál gyönyörűen muzsikál. Egy Windows telepítés közben gond nélkül tudok internetezni.

Non-plus-ultra, a gép alapjáraton 50W-ot fogyaszt, és eddig még nem tudtam 150W fölé emelni a terhelést. Szóval gazdaságosabb, mint a régi. Ehhez egy FSP 400W-os, 80%+ hatásfokú tápegység is segítséget nyújt.

Azt hiszem, jó gépet sikerült összeraknom.

ASUS S1-AT5NM10E
Read more..

HTPC könnyedén

Már régóta terveztem, de végre eldöntöttem, hogy megépítem az otthoni médialejátszó PC-met. Az ok az volt, hogy a Samsung DVD-R121 rögzítőnk feladta és a javítása több lett volna, mint egy új felvevő.

Az elvárások:

Napi költségek

Az egyik legfontosabb dolog a fogyasztás. Nagyon idegesít, hogy ha bekapcsolom az asztali gépemet, az alap fogyasztása is kb 200W, ami túl sok.

Teljesítmény

Tudom, hogy ellentmondásos, de jó teljesítményt akarok alacsony költségek mellett. Jó minőségű, zökkenőmentes FullHD videókat akarok nézni.

Skálázhatóság

Ha csak videózni szeretnék, mint az átlag felhasználó, akkor elég vennem egy kész médialejátszót, mint a PopcornHour, vagy a WD Live. De mivel én fejlesztő vagyok, szeretem a kihívásokat. Ráadásul kedvelem a Linuxot. Ezekből adódik, hogy egyedi gépet akarok összedobni.

Hosszas keresgélés után megtaláltam a megfelelő konfigurációt;

  • Barebone gép: Asus S1-AT5NM10E (info)
    • intel Atom D525, 1.8GHz, NVIDIA ION 2 GPU, b/g/n WiFi, Gigabit Ethernet,
  • Memória: 2GB
  • HDD: 1TB SATA
  • Billentyűzet: Logitech diNovo Mini (info)

A D525 proci egy 64bites kétmagos HyperThreading technológiájú processzor. Van beépített GPU-ja, de az Asus tett mellé még egy NVIDIA ION 2 grafikus processzort, és ez remek ötlet volt. Ez egy alacsony fogyasztású, de relatív nagy teljesítményű GPU, ami alkalmas 1080p HD videók lejátszására. Az alaplapon természetesen van HDMI kimenet, így könnyű rákötni egy FullHD TV-re.

Az operációs rendszer: Fedora 16 64bit.

A telepítés alatt minden felesleges dolgot kikapcsoltam – mint például az office, vagy a fejlesztői csomagot – mivel HTPC-t akartam építeni. A telepítés nagyjából elsőre megvolt. Amit egy kicsit alaposabb vizsgálat alá vettem, az a grafikus meghajtó, a Bluetooth, és z infra vezérlő volt. Az infra és a Bluetooth továbbra sem megy, de ez nem akadályozza a rendszer használatát.

Az NVIDIA támogatja a Linux fanatikusokat

NVidia

Nagyszerű, hogy az NVIDIA kiad teljes értékű meghajtót Linux alá is, és viszonylag könnyű konfigurálni is. A gyári meghajtó sokkal jobb teljesítményt tud nyújtani, mint a Fedora bundle driver-e. A notebook-omnak intel kártyája van és 3-4 napig tartott bekonfigurálni. Ezen a gépen pár óra alatt megvolt az egész.

A minőség ára

A Bluetooth még mindig nem megy a Fedora alatt. A KBluetooth mindig összeomlik, ha az Apply gombra kattintok, így nem vagyok biztos benne, hogy egy BT billentyűzet jól működne-e. A diNovo Mini egy jó minőségű HTPC billentyűzet. Megbízható rádiókapcsolatot, kényelmet, és nagy akku-kapacitást vártam. Azt hiszem, megkaptam, amit vártam.

A billentyűzet könnyű és intelligens. 5 másodperc múlva lekapcsolja a világítást és a rádiókapcsolatot, hogy energiát takarítson meg. Ha a kurzor-padot használom, csak az világít. A QWERTY rész csak akkor, ha azt nyomogatom. A standby utáni feléledési idő elfogadható. A gombok gumírozottak és puhák, de a billentés határozott.

A diNovo Miniről többet is lehet olvasni itt és itt.

Az egyetlen hátrány, amit megemlítenék az ára, de úgy érzem, azért elfogadható.

A szoftverek

Ahogy korábban is említettem, a Fedora 16 64bit-re építettem. Mivel a processzor 64 bites, az OS ki tudja használni teljesen.

XBMC

XBMC

Az XBMC egy remek alkalmazás média PC-khez, szinte bármilyen vason. Eredetileg XBox-ra fejlesztették ki, de azóta számos platformra adaptálták. Linuxon és Windows-on is remekül fut. Kézreálló interfésze van, és a lokális mappákon kívül hálózati meghajtókat, megosztásokat is kezel. Ha videók, zenék, képek rendezett mappákban vannak, az XBMC könnyedén fel tudja őket térképezni. Néhány szabályt be kell tartani az elnevezéseknél, de ezek szükségesek ahhoz, hogy például a TV sorozatok epizódjait is felismerje az internetes adatbázisokból.

A későbbi karbantartási problémákat lehet csökkenteni, ha a felismert állományok adatait exportáljuk a médiafájlok mellé külön szövegfájlokba, mert onnan bármikor visszaolvashatók.

Továbbra is fejlesztés alatt

A HTPC még nincs befejezve. Be akarom üzemelni az IR vezérlőt és a BT interfészt, és jó lenne egy TV tunert is beizzítani, hogy fel tudjak venni a TV-ből.

Read more..

.Net titkosítási problémák (frissítve)

Ha szimmetrikus kulcsú titkosítást (Rijndael, AES) akarsz használni, nem mindegy, hogyan.

A .NET framework ugyanis önmagában jól működik, de ha más rendszerekkel kompatibilis kódot szeretnénk készíteni, akkor oda kell figyelni.

Alapesetben a titkosításhoz elő kell állítani egy kulcsot (Key) és egy inicializáló vektort (IV).

Ehhez az alábbi kódot lehet használni:

byte[] salt = new byte[]{ 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 };
PasswordDeriveBytes pdb = new PasswordDeriveBytes( „mypassword”, salt );
byte[] key = pdb.GetBytes( 16 );
byte[] iv = pdb.GetBytes( 8 );

Ez jó lenne, de mivel a Microsoft nem igazán dokumentálta a PasswordDeriveBytes osztály működését, Mono – azaz Linux alatt csak egy hasonló eljárást tudtak létrehozni, ami viszont nem kompatibilis a MS féle megvalósítással. Ha olyan kódot írunk, aminél szükség van az átjárhatóságra (például Windows szerver, Linux kliens), akkor ez nem fog működni, mert a két platformon teljesen más értékeket fogunk visszakapni.

Mit lehet tenni? Szerencsére van egy alternatív megoldás, az Rfc2898DeriveBytes osztály, ami viszont mindkét platformon ugyanúgy működik.

Rfc2898DeriveBytes rdb = new Rfc2898DeriveBytes( „mypassword”, salt );

A kettő közt a fő különbség az, hogy a PasswordDeriveBytes a PBKDF1 algoritmust használja a byte tömbök előállítására, míg az Rfc2898DeriveBytes ennek a következő verzióját, a PBKDF2-t, és ez kellően dokumentált.

De mire ezt kideríti az ember!

Frissítés!

Arra viszont figyelni kell, hogy az Rfc2898DeriveBytes kódolási időigénye kb 25x nagyobb, mint a PasswordDeriveBytes algoritmusé egy 14 karakteres jelszó és egy 20 byte-os salt esetén. Ez azt jelenti, hogy a hash-elt Key és IV tömböket érdemes a memóriában tárolni a futási idő alatt, mert jelentős időveszteséget jelenthet egy ciklikus feldolgozás esetén.

Read more..

Szilveszteri éjszaka

Budapest szilveszter este.

Fejlesztőeszközök

Milyen programnyelven dolgozol? És milyen fejlesztőeszközt használsz?
Néhány tipp az én szemszögemből.

Az ember munkáját nagyon megkönnyíti, ha jó fejlesztőeszközt (IDE) használ.

Én az alábbi környezeteket szeretem:

.NET / C#

Ha .NET, akkor C#. A napi munkámat ezen a nyelven végzem. Gondoltam már rá, hogy miért nem Visual Basic, de úgy gondolom, hogy a C# szintaktikája sokkal átláthatóbb, mint a VB-é. Dolgoztam abban is, csak még VB6-ban. A zárójelek, az egész szintaxis nekem jobban tetszik.

És természetesen ha C#, akkor adja magát a Visual Studio. Sokáig VS2003-ban dolgoztam .NET 1.1 alá, de a VS2008 látványosan többet nyújt. Hát akármennyire szidjuk a Microsoft-ot, azért mégiscsak tesznek valamit az asztalra. A Studio szinte mindent megad a fejlesztőnek egy-két apróságtól eltekintve.

Java

Java-ban már nem olyan egyértelmű a helyzet, mivel amikor a Java készült nem volt mellé rögtön egy komplett környezet. Emiatt több szoftverház is csinált egy saját környezetet, és persze mindenki a sajátjára esküszik.

Én többet is kipróbáltam, de amikor aktívan fejlesztettem Java alá a Xinox JCreator-át találtam a legjobbnak. Annak idején ez volt az első olyan környezet Java-hoz, amiben a kódot „össze lehetett csukni„, hatékony CodeCompletion funkciót , vagy rugalmasan bővíthető makrókat adott. Ráadásul – és ez nem utolsó szempont – van megfizethető licenszelése is.

HTML / PHP

Ha weblapot kell fejleszteni, akkor Dreamweaver. Biztos van olcsóbb és akár még használhatóbb eszköz is, én eddig ezt használtam.

Read more..

Python

A hétvégén be kellett ugranom egy Python-os munkába. Hát érdekes tapasztalataim voltak.

Eddig még csak hírből ismertem a Pythont, de most egy gyorstalpalón meg kellett vele ismerkednem.
Szerencsére nem volt olyan nehéz, persze azért nem gondolom, hogy mostantól Python guru leszek.

A hétvége alatt tapasztalt dolgokból nagyjából kirajzolódott egy kép erről a nyelvről.

Nem ismerem a történetét, nem tudom, hogy honnan származik, de a Visual Studio biztonságos környezete után egy kicsit szegényesnek tűnt ez a fejlesztői környezet.

Úgy éreztem, hogy a PyPe (ez az a fejlesztőeszköz, amit használtunk, ami szintén Pythonban készült) egy két minimumon kívül semmilyen segítséget nem ad a fejlesztőnek, aki így teljesen magára marad.

Lehet, hogy a Python nagy előnye, hogy a forráskód gyakorlatilag a futtatható kód is, de ez rögtön az egyik legnagyobb hátránya is. A szerkesztő program alig több egy Windows notepad-nál, és ha valamit elírok – akár egy változónevet, akár egy behúzást, a futtatásig semmilyen hibajelzést nem kapok. Egy olyan nyelvnél, ahol a bináris kód a forráskód előzetes fordításából jön létre, minimum a szintaktikai hibák kibuknak, de egy intelligensebb fordító nagyon sok szemantikai hibát is kiszűr. Itt ilyen nincs.

A behúzásra visszatérve; ez az egyik legérdekesebb konvenció a nyelvben, az egyes if, for, stb. blokkokat úgy lehet kialakítani, hogy a blokk alá tartozó parancsokat beljebb húzzuk. A blokk vége ott van, ahol a sor már valamelyik előző behúzási szinten van. Ilyet más nyelvben még nem láttam.

Leginkább a PHP-hoz tudnám hasonlítani, ha nagyon leegyszerűsítem a besorolást.

A munkával kapcsolatban az fogalmazódott meg bennem, hogy egy ekkora méretű projektet (és itt most nem részletezem a projekt jellegét, elég legyen az, hogy egy sok telephelyből álló összetett rendszer) én nem ezen a nyelven írnék meg. A feszített munkatempó, a bonyolult szabályrendszerek mind ahhoz vezetnek, hogy nincs elég idő a tesztelésre, és sok olyan kód-elágazás is lehet a rendszerben, amire a tesztelés nem biztos, hogy kifut. Ha egy olyan nyelvet, fejlesztőeszközt választok, ami legalább a szintaktikai hibákat kidobja, a fölösleges körök tetemes részét meg lehet spórolni.

Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy a Python hülyeség, de szerintem ez a nyelv akkor jó, ha egy egyszer? alkalmazást gyártok, amit gyorsan kell megcsinálni és nem olyan nagy probléma, ha menet közben javítgatom. Például egy szkript megírásához nem kell feltétlenül C-ben kódolni.

Azt kell szem el?tt tartani, hogy mi a fontosabb, a gyors eredmény, vagy a hibátlan m?ködés.