Aki egy kicsit is gondolkodott már a személyes adatok védelmén, biztosan érteni fogja az alábbi kis szösszenetet;

Történt, hogy beléptem egy viszonlyag új egészségpénztárba, mivel számomra fontos az online elérhetőség, és ez látszólag érvényes erre a szolgáltatóra.

Mivel online regisztráltam, érthető okokból elindult egy azonosítási folyamat, aminek elméletben így kell kinéznie;

• Az online felületen megadtam a személyes adataimat (ez már pipa)
• A pénztár nyomtat egy azonosítási adatlapot két példányban, amit odaad egy futárnak lezárt borítékban
• A futár felkeres engem, és a személyim alapján azonosít engem, ellenőrzi, hogy minden adat stimmel
• Egy-egy példányt aláírunk az adatlapból, majd lapot cserélünk
• A futár visszaviszi az átadott adatlapot a pénztárnak, és igazolja, hogy tényleg én vagyok az

A futár megérkezéséig minden rendben volt, ekkor nagyjából ez a párbeszéd zajlott le;

• “Üdvözlöm!”
• “Üdvözlöm! Hoztam egy azonosítási adatlapot a XXX pénztártól.”
• “Igen, már vártam. Gondolom kell a személyim.”
• “Ááá, elhiszem magának! Itt írja alá!”
• BADUMMMMPPPPSCHSCHSHCHSCH!!!!!!!!