Aki egy kicsit is gondolkodott már a személyes adatok védelmén, biztosan érteni fogja az alábbi kis szösszenetet;
Történt, hogy beléptem egy viszonlyag új egészségpénztárba, mivel számomra fontos az online elérhetőség, és ez látszólag érvényes erre a szolgáltatóra.
Mivel online regisztráltam, érthető okokból elindult egy azonosítási folyamat, aminek elméletben így kell kinéznie;
- Az online felületen megadtam a személyes adataimat (ez már pipa)
- A pénztár nyomtat egy azonosítási adatlapot két példányban, amit odaad egy futárnak lezárt borítékban
- A futár felkeres engem, és a személyim alapján azonosít engem, ellenőrzi, hogy minden adat stimmel
- Egy-egy példányt aláírunk az adatlapból, majd lapot cserélünk
- A futár visszaviszi az átadott adatlapot a pénztárnak, és igazolja, hogy tényleg én vagyok az
A futár megérkezéséig minden rendben volt, ekkor nagyjából ez a párbeszéd zajlott le;
- “Üdvözlöm!”
- “Üdvözlöm! Hoztam egy azonosítási adatlapot a XXX pénztártól.”
- “Igen, már vártam. Gondolom kell a személyim.”
- “Ááá, elhiszem magának! Itt írja alá!”
- BADUMMMMPPPPSCHSCHSHCHSCH!!!!!!!!